undernetangel

Nincs cím megadva

Rovid es fajdalommentes hetnek igerkezett az eskuvot koveto, meg egy allami
unneppel megtuzdelt idoszak. Hetfon megbeszeltuk az esetleges ellenerzeseinket
nagyfonok P-vel, o sem happy, en sem vagyok az, de sebaj, ez mar igy marad. Ezt
kovetoen tenyleg semmi erdemleges nem tortent. Miota konnyitettek a terheimen,
gyakorlatilag alig van mit csinalnom es meg mindig csokkenteni akarjak…a vegen
ki kell eszelnem valami egyeb elfoglaltsagot a szorgos-mukas hetkoznapokra
🙂

 


A “Fedezd fel London izeit!” gasztromozgalmam jegyeben kiprobaltunk a
legkevesbe bizarr kinai ettermet a negyedben – az eredmeny eheto, de legkozelebb
konnyu szivvel kihagyhato, a legfinomabb az ananaszkompot volt, remelhetoleg nem
konzervdobozbol.


A keleti vonalon tovabbhaladva szombaton Yo!Sushi-t ettunk, de nem
tekercseket, hanem piritott rizses csirkefelet, illetve kinai bundas
csirkefalatokat kaposztas-retkes salataagyon. Az elso kifejezetten finom, a
masodik fogas sokkal felejthetobb volt.

 


Szombat este talalkoztam M baratjanak haverjaval, egy ujra-Londonerrel:
ugyan harom oran at elveztuk egymas tarsasagat, a legtobbet en beszeltem, meg
veletlenul sem vagott a szavamba, viszont egyedul pont ugyan olyan jol
szorakoztam volna, mint vele…Nem tortent semmi ket puszin kivul, de nem is
vagytam semmire….

 


Vasarnap szinten felfedezo uton voltunk, izek helyett ezuttal a kornyeket
terkepeztuk fel: Wimbledonban kezdtunk, Putney-n athaladja, majd egyre
keletebbre, egeszen a hires-hirhedt fekete negyedig. Am Brixton es
Elephant&Castle sem volt annyira szornyu, mint amilyennek mondjak. A szinek
aranya mondjuk megfordult idokozben: meg Wimbledonban elvetve lattunk fekete
(vagy azsiai) arcot, addig del-keleten mi szamitottunk kivetelnek. Utunkat a
Liverpool streeten eszak-kelet, majd eszak iranyaban folytattuk. A
legmegdobbentobb, lehangolobb es legkevesbe bevallalhato ez a kornyek volt,
hiaba volt rengeteg feher az utcakon. Romos, gondozatlan hazak, szemetes
kornyek. Sorra vettuk eszak rettegett reszeit: Totenham, Seven Sisters, majd
nyugat fele fordulva hazaindultunk. Vegso soron tettunk egy kis kort a varos
korul, a kettes-harmas zonakat erintve. Visszaerve a sajat kornyekunket is mas
szemszogbol vizslattuk: furcsa varos ez a London, a maga
sokszinusegevel…

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!