Meg el sem ment D, jott K, s mire megszokhattuk volna egymast, en maris hazaroppentem egy kis husvetozos csaladlatogatasra.
80 eves lett a nagypapam es lass csodat, a par evvel ezelotti allapothoz kepest most sokkal jobban van: nemcsak meghallja a kornyezetet – bar mama szerint semmi baj a hallasaval, csak lusta tudomast venni a tortenesekrol – de reagal is, soot a huncutkodas is visszatert. Ezerrel tomi a sutemenyt, de panaszkodik ha sok a zoldseg.
Meglatogattam D-t es N-t, talalkoztam H-val.Lezartam az utolso bankszamlaim egyiket – ugyanis rettenetesen felhaborodtam, hogy a kartyadijam levonasa utan minuszba csuszo egyenlegrol kesobb erkezett a tajekoztatas, mint a fenyegetes, hogy atadjak az azer forintos tartozast a behajtoknak. Hova fajul a vilag!? Es vajon azokkal mi van, akik tobbszazezres negativ teteleket halmoztak fel kulonbozo hitelkartyakon es aruvasarlos plasztikkartyakon, nulla visszatorlesztessel? Vagy azzal a szomszeddal, aki 20 eve nem fizet kozos koltseget?? Miert engem talalnak meg egy ovatlan limitatlepes miatt? Mindegy, kifizettem a “tartozast”, a vadonat uj kartya dijat, amit sosem hasznaltam, de meg a kezembe sem fogtam majd szerzodest bontottam.
Rendeltem uj utlevelet, ot evre, a kovetkezot mar angol allampolgarkent szeretnem igenyelni.
Hetfon visszaerkezve talalkoztam K baratnojevel, N-nel. Egeszen kedves-helyes skorpio lany, orulnek ha vegre mind attelepulnenek, azt hiszem jol kijonnenk egymassal…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: