Mikor még főként csak ábrándoztam a “magam ura” típusú utazásokról, Görögország már akkor is kiemelt célpont volt. Gimiben is imádtam a görög kultúrát, a verseket, eposzokat, Achilleusszal keltem és feküdtem (szerintem erről már meséltem). A görög mitológia meg egyenesen valami fenomenális irodalmi műalkotás, szerintem a legnagyobb, a maga kusza kapcsolódásaival. Egyszóval Görögország volt a “nonpluszultra”.
Aztán jött “Rossz”, aki görög anya és magyar apa egyszem fiaként érkezett a világra,
Arról is írtam már, még itt is, hogy milyenek a görög pasik. Lehet cáfolni, de a környezetem tapasztalatai is engem látszanak igazolni: Mind elmennek!!….Ki így, ki úgy…”Rossz” karácsony után ment el, végleg. Az új évet már nem élte meg… Ezt követően – védekezésből talán – sosem merészkedtem Görögország közelébe, még gondolatban sem.